Történet

A Diska majorról, amely a Diskay család tulajdonába tartozott, már a 18. század második felétől jelentek meg feljegyzések. A nemesi családnak a Diska gazdaság mellett több birtoka is volt a Balaton környékén, mint például Zánkán és Kővágóörsön. A török időszak alatt szinte teljesen lepusztult és elnéptelenedett vidéket igyekeztek a földesurak újra felvirágoztatni. Legfőképpen Zánkára, de a környező falvakba is új honfoglalókat igyekeztek betelepíteni. A helyreállítási folyamatok felgyorsítása érdekében Zánka földesurai törekedtek arra, hogy kedvező feltételeket tudjanak ajánlani az új német református telepeseknek, így 1736. július 2-án Diskay Ádámnak és Sebestyén Ádámnak sikerült megkötniük az újratelepítési szerződést a német telepesekkel.

A 19. században a Diskay nemesek idejük nagy részét többnyire vidéken töltötték az állattenyésztés és az uradalmi gazdaság hatékony működtetése érdekében. Aktívan tevékenykedtek és építették a helyi közösség életét, nagy befolyással voltak a környékbeli táj jellegének formálására is. A majorfejlesztés és a gazdaságban történő innovációk következtében sikerült felvirágoztatni a környéket. Ekkor, az 1800-as évek első felében terjedt el Répa Rozi és Sobri Jóska híres legendája. A történetnek Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című művében egy külön fejezetet szánt, amelyet Répa Rozi bátyja, Répa Ferkó elbeszélése alapján jegyzett fel. A Répa testvérek nagyon szegény zsellérgyerekek voltak, ezért elszegődtek több helyre is szolgálni. Répa Rozi a Diskay uraság malmában a molnármesternél kezdett el dolgozni.

Az idő múltával az uraság egyik rokona szemet vetett Rozira, aki egyszer önvédelemből úgy ellökte magától az urat, hogy az a fogaskerékhez esett. Az eset nagy felháborodást váltott ki, úgyhogy Répa Rozinak még aznap este menekülnie kellett. A Szent György-hegy lábánál található Üreglyuk csárdában a helyet üzemeltető zsidó házaspár fogadta be. Az este Répa Rozi számára viszont még nem ért véget, hiszen pár óra múlva megjelent a csárdában a hírhedt betyárvezér, Sobri Jóska, aki a seregével híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat hajtott végre. Sobri biztosította a lányt, hogy nem kell félnie tőle. Sobri Jóska annyira megkedvelte Répa Rozit, hogy még aznap este magához hívta két legényét, Mógort és Fűmagot és utasította őket, hogy menjenek át a Diskay majorba és az uraság azonnal írjon egy bocsánatkérő levelet a lánynak. Diskay úr el is küldte a levelet. Répa Rozi másnap már hajnalban felkelt és Sobri Jóska az udvaron várta a levéllel. A lány szemei könnybe lábadtak, amint elolvasta a Diskay uraság levelét. Sobri Jóska nem is tétovázott, hanem egyből meg is kérte a lány kezét és közben azt is tudatta Rozival, hogy az esküvőt csak azután tarthatják meg, miután már véget értek az üldözések, amikbe Sobri a banditatevékenysége során keveredett. Répa Rozi igent mondott.

Ezután a Billege csárdába költözött, ahol Sobri rendszeresen meglátogatta és nagyon nagy tisztelettel bánt a lánnyal, olyannyira, hogy még a környékbeli urak is elmentek Tapolcáról, Badacsonyból, Keszthelyről és Halápról, hogy beszélgethessenek Répa Rozival.

Egyszer aztán Sobri Jóska nyomtalanul eltűnt. A környéken olyan hírek kezdtek elterjedni, hogy elkapták és megölték, az Alföldön gazdag számadó lett, Amerikában gyógyszerészként dolgozik. A legendának olyan variációja is szárnyra kapott, hogy Sobri igazából Vay Károly gróf volt, aki a pazarló életmódja miatt elszegényedett, majd eltűnt és egy időre banditának állt. Majd miután megunta ezt az életformát, meggazdagodva hazatért. Bármi is történt Sobri Jóskával, Répa Rozi nem akarta elhinni, hogy csak úgy egyszerűen eltűnt, ezért útnak indult, hogy megkeresse a vőlegényét… ezután a Diskay major környékén nem hallottak róla többet. Sobri Jóska híres dunántúli rablásairól még németül és franciául is jelentek meg művek.

Levéltári feljegyzések alapján a Diskay család két másik kiemelkedő tagjáról is találhatunk adatokat. Diskay Jonatán 1831-1834-ig és Diskay Lajos 1844-1849-ig alszolgabírókként, vagyis a tapolcai járás első tisztviselőjének a helyetteseiként aktív közigazgatási szerepet vállaltak a közéletben.

1848 után a nagybirtokokra a jobbágyfelszabadítás és az ősiség eltörlése következtében, valamint a kapitalizáció eredményeként új vásárlók jelentek meg a piacon. 1945 után a földek nagy része állami kézbe került, de a privatizáció után újra magántulajdonosok vetették az asztalra tervrajzaikat, hogy a legjobbat kihozzák az elhanyagolt majorságokból.

2016-ban a Hit Gyülekezete megvásárolta a 18 hektáros Diska Majort, amely a Szent György-hegy oldalában helyezkedik el és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Hit Park építése óta ez a Gyülekezet legnagyobb beruházása, amelynek nagy lendületet adtak azok a támogatói vacsorák, amelyek bevételét a kivitelezésre fordított a Gyülekezet.

Az épületek a mezőgazdasági művelésből kivont három hektáron helyezkednek el, a maradék tizenöt hektáron legelők és szántóföldek találhatók. A 18 hektáros terület 2018 júniusában egy 11 hektáros akácerdővel bővült ki, így jelenleg majdnem 30 hektár a major teljes területe.

Németh Sándor, vezető lelkész, már a projekt megkezdése előtt hatalmas nagy potenciált látott a területben. A beruházás elsődleges célja egy olyan multifunkcionális rendezvényközpont létrehozása, amely otthon fog adni ifjúsági és tematikus táboroknak, kihelyezett országos vezetői értekezleteknek, esküvőknek, valamint minőségi üdülésre is kiválóan alkalmas lesz.

“Igényes szellemi műhely létrehozása a tapolcai Tanúhegyek lábánál.” – Németh Sándor A beruházásban gyülekezeti tagok százai segédkeztek, fiatalok és idősek az ország különböző pontjairól érkeztek, hogy részt vegyenek a munkában. Szűcs Ferenc, a kisapáti major projektvezetője, egy interjúban elmondta hogy a beruházási projekt az elképzeléseknél is gördülékenyebben zajlott és a külső partnerek is nagyon együttműködőek voltak. A kialakított irodák és konferenciatermek legnagyobb kihasználtsága elsősorban az Ifjúsági Konferencia alatt lesz, de a Szent Pál Akadémia egyes továbbképzései is itt kerülnek majd megrendezésre.

A hatalmas méretű legelőket az építkezés elkezdődésével már párhuzamosan különböző állatok, mint például juhok, lovak, marhák és bivalyok, kezdték el belakni. A major nem titkolt célja egyben az is, hogy a városi életből időnként kikapcsolódni vágyók számára egy aktívan működő farm bepillantást adjon egy gazdaság működésébe. A rendezvényközpont apartmanjaiban szívesen várja a zöld övezetben kikapcsolódni vágyókat, illetve alkalmas lesz osztálykirándulások és erdei iskolák számára is. A beruházásról további részleteket a Szűcs Ferenccel készült interjúban található.